Komárom - Bábolna kistérségi portál

Online: 10
1528123 látogatás

Kisigmánd - település történet





Kisigmánd kezdőoldala

Kistérségbeli elhelyezkedés
Kisigmánd térképe


Település történet
Képek
Elhelyezkedés


Alapadatok


Képviselő-testület

Kisigmánd - Községháza


"Határkiterjedése az 1841. évi felmérés szerint 2884 hold, melly 48 h. belső telket s 50 h. szőlőt kivéve, s némely használhatatlanokon kívül, mind szántóföld és rét, s általában majorsági s jótermékenységű föld." - Fényes Elek

Kisigmánd kb. 600 lakosú község Komárom-Esztergom megye északnyugati régiójában. Közlekedésföldrajzi helyzete kedvező. Közigazgatási határvonala az M1-es autópályával azonos, ahonnan a 13-as főúton érhető el. A Bábolna-Nagyigmánd vasútállomás 4 km-re található.

A település elnevezése a birtokos család nevéből eredeztethető. Első okleveles említése 1440-1446 között ismert, Kyswygman, 1453-ban Kis-Wigman formában. A Kis-előtag Nagyigmándtól különbözteti meg. A jövevény Wigman nemzetség a 11. sz. elején kapott itt birtokot. Területén több római kori kőemlék került elő. Már Rómer Flóris is írt a kisigmándi kápolna oldalába falazott római kori sírkorol , majd 1935-ben kutatást végeztek a temetoben és a református sírok nagy részében, a halmot borító kőlapként elhelyezett, vagy fejfaként álló római dombormuveket, szarkofág- és sírkotöredékeket találtak. Egyes feltételezések szerint a múlt századi szonyi "kőszedésekben" résztvett kisigmándiak hozhatták ide, sírjaik maradandóbbá tételére. A római kőfaragványok egy része Komáromba került, de néhány darab a helyi református templom kertjében látható. Az előkerült faragványok közül kiemelkedo lelet Péter és Pál apostol kolapra karcolt portréja. Közművesítés során avar kori sírok is előkerültek Kisigmánd területéről.

A 13. sz.-ban a falu az Igmánd nemzetségé (1291-ben terra nobilium de Wygman - az Igmánd nemesek birtoka). A 14. sz. közepén pedig egy része a Hédervári család tulajdona. V László király zálogbirtokként a Rozgonyiaknak adományozta. 1500 körül a bajnai Both csarád szerzett itt birtokot, melynek tulajdonába 1511-ben Bakócz Tamás esztergomi érseket iktatták be. A török 1543ban teljesen elpusztította a falut, melyet a 17. sz-ban református magyarokkal telepítették újra. Ekkor több köznemesi család közös birtokában volt, akik a hajdani Both-ok leszármazottai voltak. Birtokosai között találjuk Csejtey Jánost, Eötvös Sámuelt, Bóday Mihályt, Matocsányi Gáspárt és Nagy Mihályt. Igazi nemesi község volt. Az 1784-1787 -es népszámlálás szerint 439 lakosa volt, ebbol 55 nemes. Református egyháza 1796-ban alakult. Műemlék jellegűvé nyilvánított temploma is ekkor. épülhetett, késobarokk stílusban. Tornyát 1914-ben kapta. 1809-ben a napóleoni háborúk hadműveleti területébe esett Kisigmánd és környéke. Ma is látható a franciák ellen emelt "Franciasánc". E korszak emlékét őrzi a Francia-kő földrajzi név is.

Az 1839. évi tagosítás után némely lakos birtokrésze egész Szentmihálypusztáig jutott ki, így e két puszta összeépült. 1848 után Kisigmándhoz csatolták Szentmihályt, melyet 1292-ben már villa Schentmihal alakban említettek. A középkorban Kisigmándnál jóval népesebb volt. A török korban elpusztult falu egykori hatalmas kiterjedését a felszínen látható maradványok (cserepek, kő- és téglatörmelékek a szántásban) bizonyítják. Csak lassan és szórványosan települt újra. Elpusztult templomának köveiből építették fel Kisigmándon a római katolikus kápolnát 1820 és 1823 között. A főbejárat fölött márványtáblára vésett sorok ismertetik a kápolna történetét.

A 19. sz. végén a Bóday, a Ghyczy, a Milkovich és a Thaly családok voltak a falu és környéke birtokosai, akik uradalmi központjukban, a családjukról elnevezett pusztákon régi nemesi kúriákban, a községben pedig csinos úrilakban éltek. A községnek 1848-ban a hozzátartozó Szentmihály-, Ghyczy-, Thaly- és Ujpusztával együtt 653 lakosa volt, közülük 148 katolikus, 476 református és 29 zsidó vallású. 1851-ben Esztergom vármegyéhez csatolták. 1864-től újra Komárom vármegyéhez, annak gesztesi járásához tartozik. 1926-tól nagyközség. Ugyanebben az évben megtörtént a faluban a villamoshálózat részleges kiépítése. A község háza 1938-ban épült. A helyi milleniumi ünnepségek keretében 1896-ban Szentmihálypuszta birtokosai egy-egy fát ültettek a hét vezér emlékére. Az Arpádot jelképezo fa gyökerei között egy palackba üzenetet rejtettek és arra kérték .ennek megta/álóját, ültessen azon helyre új fákat s ezen irást tegye ismét a fa töve alá.

Az 1. világháborúban 80 fő vett részt, ebbol 31 halt meg. Emlékükre a Ghyczy-család az 1930-as évek elején emlékmuvet készíttetett, melyet egykori birtokukon, a katolikus kápolna mellett állítottak fel. A két háború között társadalmi élete szervezésnek indult. 1926-ban megalakult a Levente Egyesület, 1930-ban a Polgári Lövészegylet és 1933ban az Önkéntes Tuzoltó Egylet. Népkönyvtárát 1937 -ben kapta a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól. 1941 és 1943 között pedig 6 ún. ONCSA-ház épült. Kisigmánd gazdasági életében mindig is a mezogazdaság játszotta az uralkodó szerepet. Egy 1930-as statisztikai felmérés is ezt igazolja, amikor 791 lakosa és 4039 kataszteri hold területe volt. A földek háromnegyede szántó volt, melyen nyolc középbirtokos, hét kisbirtokos ,és negyven törpebirtokos gazdálkodott. Allattenyésztése már a 19. sz. végén híres volt: ló, szarvasmarha, sertés és juh tenyésztésévei foglalkoztak. Az ipar és a kereskedelem nem kapott szerepet a településen, csupán két szatócsüzlet és három kisiparos gondoskodott a lakosok igényeinek kielégítéséről.

A II. világháború harcai 1945. március 27-én értek véget a község területén. A kisigmándiak 1990-ben közadakozásból, Angyal Eszter tervei alapján II. világháborús emlékmuvet készíttettek, melyet a temetoben helyeztek el. 1946-ban Csémpusztát Kisigmándhoz csatolták, majd Nagyigmánd néven és székhellyel mindkét község átcsatolásával, 1971. április 1-jei hatállyal községi közös tanács alakult. Csak 1990-ben lett újra önálló község. 1984-től - 1988-ig Komárom közigazgatási vonzáskörzetéhez tartozott. Kisigmánd külterületi lakott helye Ujpuszta, mely már a 15. sz. környékén betelepült. A törökdúlás utáni újratelepítéskor a Ghyczy-család tulajdonába került. Kisigmándon 1892-ben egytantermes Községi Elemi Népiskola alakult. A szentmihálypusztai Allami Elemi Népiskola pedig 1927-ben létesült. A Nagyigmánddal történt 1971-es egyesítés óta sem iskolája, sem óvodája nincs a falunak. A gyerekek a nagyigmándi általános iskolába és óvodába járnak. Az 1930-as években 3 könyvtára is volt: a Községi Könyvtár 42, a Földműves Szakkönyvtár 37 és az iskolában működő Ifjúsági Könyvtár 82 kötettel. A könyvtár az 1970-es években megszűnt, épületében jelenleg a közösségi ház működik, az ifjúsági klubbal. A falunak már 1948-ban megépült a sportpályája. 1991-92-ben öltözőt és konditermet építettek hozzá, 1997-98-ban pedig pályafelújítást végeztek, melynek eredményeként a szabványnak megfelelo pályát alakítottak ki. A szervezett keretek közti sportolási lehetőségeket az 1991-ben megalakult Kisigmándi Sportkör biztosítja a helyi lakosok számára.

A mezőgazdaságot a helyi "Harcos" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet irányította, mely 1980-ban a nagyigmándi termelőszövetkezethez került. A rendszerváltás után szövetkezetté alakult. Jelenleg 26 vállalkozás van a faluban, ebből 23 az egyéni vállalkozó. Legjelentősebb gazdasági társasága a FEMTECH Fémszerkezetgyártó-, Szerelő- és Szolgáltató Kft. Legfontosabb vállalkozása a kisigmándi sertéstelep, valamint Újpusztán a Komáromi Agrár Rt. szarvasmarha-tehenészete. Ez utóbbi központi épülete a 19. sz-ban épült Ghyczy-kastély. A kastély építésével egyidőben értékes tulipánfákat is ültettek, melyek azóta már kipusztultak.

A rendszerváltás után az önkormányzat nagy erőfeszítéseket tett az infrastrukturális elmaradottság felszámolása érdekében. Ennek köszönhetően az utak burkoltak, 1991-ben a lakások 90 százalékát rákapcsolták a kábeltelevíziós hálózatra. 1993-94-ben kiépült a digitális telefonhálózat, 1995-ben bevezették a vezetékes gázt. 1997-ben Nagyigmánddal közös beruházásként megindult a csatornahálózat és a szennyvíztisztító megépítése.
| Statisztika | Honlap térkép | Adatvédelem | Honlap: Musitz Balázs, Komárom Város Polgármesteri Hivatala | javasolt felbontás:1024 * 768